Élfestett könyvek sorban egy polcon

Save the Cat szó szerint: egy hatalmas fekete sárkány a karmai között menti ki a vörös cicát egy omladozó szikláról, a szakadék fölött kőhíd és villámok

Mentsd meg a macskát, aztán a regényedet: a Save the Cat ütemterv

A Save the Cat ma talán a legnépszerűbb történetszerkezeti modell: forgatókönyvírók és regényírók ezrei tervezik vele a történetüket a nyitóképtől a záró képig. Brandon Sanderson az egyik egyetemi előadásán egyenesen a hollywoodi szerkezet „bibliájának” nevezte.

A dramaturgiai modellekről szóló gyűjtőbejegyzésben már röviden bemutattam. Most ütemről ütemre végigmegyünk a tizenöt ütemen, és megnézzük, hogyan működnek Rebecca Yarros Negyedik szárny című regényében.

Spoilerfigyelmeztetés: a Negyedik szárny példái a regény fordulatait és a végét is elárulják, ezért felvonásonként lenyíló blokkba tettem őket. A bejegyzés nélkülük is érthető.

Honnan jön a Save the Cat?

Blake Snyder amerikai forgatókönyvíró 2005-ben írta meg a Save the Cat! című könyvét forgatókönyvíróknak. A címe az egyik leghíresebb tanácsából ered: a főhős már az elején tegyen valami kedveset, például mentsen meg egy macskát, hogy a néző drukkoljon neki. Hogy ez miért működik, azt a karakterépítésről szóló bejegyzésben bontottam ki. Snyder a sikeres filmekből tizenöt ütemet (beat) szűrt ki, és mindegyikhez megadta, nagyjából a forgatókönyv melyik oldalán kell megtörténnie.

Jessica Brody 2018-ban a Save the Cat! Writes a Novel című könyvében regényírókra szabta a modellt. Magyarul egyik könyv sem jelent meg. A két változat ütemei ugyanazok, a helyük azonban kicsit eltér: a regényes változatban rövidebb az első felvonás, és hosszabb a második. Ebben a bejegyzésben Brody százalékait követem. Ezek sikeres regények átlagai, nem kötelező mérföldkövek: ha egy ütem néhány százalékkal korábban vagy később jön, attól még működhet a történet.

A tizenöt ütem a háromfelvonásos szerkezet finomabb felosztása: ugyanaz a váz, csak sűrűbben állnak rajta a jelzőkarók.

Save the Cat! 15 üteme egy idővonalon: a három felvonás aránya, a történetív és az ütemek százalékos helye

Első felvonás: a régi világ

Az első felvonás a regény első ötöde. Megmutatja, honnan indul a főhős, mi hiányzik az életéből, és mi az, ami mindent felforgat.

Nyitókép (Opening Image) – 0–1%

Egy pillanatkép a főhősről, mielőtt bármi megváltozna. Lehetőleg ne leírás legyen, hanem egy jelenet, amelyből kiderül, milyen ember, milyen helyzetben van, mivel vagy kivel küzd. A nyitókép párja a záró kép: a regény végén ehhez mérjük, mennyit változott a főhős.

A téma kimondása (Theme Stated) – 5%

Valaki, rendszerint egy mellékszereplő, kimond egy mondatot arról, amit a főhősnek meg kell tanulnia. A főhős ilyenkor még nem érti, vagy nem akarja meghallani. Nem kell nagy szavakra gondolni: elég egy mellékes megjegyzés, egy jó tanács vagy egy szemrehányás, amely a regény végéig visszhangzik.

Felvezetés (Setup) – 1–10%

Bemutatod a főhős hétköznapjait: az otthonát, a munkáját vagy az iskoláját, a családját, a barátait, a céljait és a hibáit. Itt jelennek meg a fő cselekmény szereplői is. Snyder szerint ebben a szakaszban érződnie kell, hogy a hős helyzete tarthatatlan: ha nem változik, valami meghal benne. Ezt így foglalja össze: a stagnálás halál (stasis = death).

Katalizátor (Catalyst) – 10%

Történik valami, ami felborítja a főhős életét, és nem lehet visszacsinálni: egy levél, egy halálhír, egy elbocsátás, egy találkozás. A katalizátor a főhőssel történik, nem ő idézi elő. A háromfelvonásos szerkezetben ez a kiváltó esemény, a hős útjában a kaland hívása.

Vívódás (Debate) – 10–20%

A főhős nem ugrik fejest az új helyzetbe. Mérlegel, fél, ellenkezik vagy készülődik. Ez a szakasz egy kérdés körül forog: belevágjon-e, és ha igen, hogyan? A hős útjában a hívás visszautasítása felel meg neki. A vívódás közben az olvasó azt is megérti, mi forog kockán.

Belépés a második felvonásba (Break into Two) – 20%

A főhős döntést hoz, és belép egy új világba. Ez nem feltétlenül utazás: lehet új iskola, új munkahely, új kapcsolat vagy egy titkos társaság. A lényeg, hogy a döntés a főhősé legyen, ne a sors lökje bele. Az új világ a régi ellentéte, Snyder szavaival „fejjel lefelé fordult világ”.

Spoiler: Negyedik szárny – első felvonás
  • Nyitókép: a besorozás napján Violet Sorrengail, aki egész életében írnoknak készült, a sárkánylovasok közé indul, mert az anyja, a hadsereg tábornoka így döntött. Törékeny teste és könnyen sérülő ízületei miatt senki sem hiszi, hogy túléli az első napot.
  • A téma kimondása: itt nem tanács hangzik el, hanem az, amit mindenki gondol Violetről. Mira az anyjukra csattan fel: „A francba, anya, hiszen még ezt a hátizsákot is alig bírja el.” Violetnek éppen az ellenkezőjét kell bebizonyítania: hogy az ereje nem a testében, hanem az eszében és a tudásában van.
  • Felvezetés: Violet átkel a szakadék fölötti keskeny kőhídon, ahonnan a jelöltek egy része lezuhan, és közben segít Rhiannonnak, akiből a legjobb barátnője lesz. Itt látjuk először Jack Barlowe kegyetlenségét, és itt találkozik gyerekkori barátjával, Dainnel, valamint Xaden Riorsonnal, akinek az apját Violet anyja végeztette ki a lázadás után.
  • Katalizátor: Yarros a regény legelejére teszi: az anya döntése, hogy Violet nem lehet írnok, már az első oldalakon megtörtént. Az olvasó rögtön a mélyvízbe kerül, a felvezetés már az új világban zajlik.
  • Vívódás: Dain arra kéri Violetet, hogy hagyja ott a lovasokat, mielőtt megölik. Violet sorra elveszíti a gyakorló párharcokat, és csak úgy marad talpon, hogy az írnoki tudását használja: titokban megmérgezi az ellenfeleit. A kérdés az, hogy kibírja-e, amíg egy sárkány ki nem választja.
  • Belépés a második felvonásba: a sárkányválasztáson Violet úgy dönt, hogy megvéd egy fiatal aranysárkányt, Andarnát, és váratlanul két sárkánnyal is kötést köt: Andarnával és a hatalmas fekete Tairnnel. Ez a regény harmadánál történik, jóval később, mint Brody 20%-a, vagyis az első felvonás hosszabb a „sablonnál”, de ettől még működik.

Második felvonás: a fejjel lefelé fordult világ

A második felvonás a regény legnagyobb része, a 20%-tól a 80%-ig tart. A főhős az új világban próbál boldogulni, de amit eddig tudott, az itt már nem elég.

B-történet (B Story) – 22%

Megjelenik egy szereplő vagy szereplők egy csoportja, aki a főhős belső útját hordozza: egy szerelem, egy barát, egy mentor, néha egy ellenség. Rajta keresztül tanulja meg a főhős a témát. A B-történet szereplője gyakran az első felvonás szereplőinek ellentéte, és Brody szerint egy regényben több is lehet belőle. Milyen szerepeket tölthetnek be a főhős mellett álló alakok, azt a karakter-archetípusokról szóló bejegyzésben mutatom be.

Szórakozás és játék (Fun and Games) – 20–50%

Ez az a rész, amiért az olvasó leveszi a könyvet a polcról. Itt váltod be a premissza ígéretét: ha a regény sárkánylovasokról szól, itt repülnek, ha egy kémről, itt kémkedik. Ezért ebből a részből lesz a legjobb fülszöveg, és ebből vágják a film előzetesét is. A főhős felfedezi az új világot, és a második felvonás céljáért küzd. Nem kell, hogy minden sikerüljön: a kis győzelmek és kudarcok váltakozása, az igen, de / nem, és hullámvasútja tartja életben.

Középpont (Midpoint) – 50%

A középpont fordulat: hamis győzelem vagy hamis vereség. Ha eddig minden jól ment, a hős most azt hiszi, nyert, pedig a nehezebb része még hátravan. Ha eddig rosszul ment, most úgy érzi, mindent elveszített. Közben nőnek a tétek: elcsattan egy csók, elindul egy visszaszámlálás, személyessé válik a fenyegetés, vagy kiderül, hogy nagyobb, mint hittük. A középpont típusairól a háromfelvonásos szerkezetről szóló bejegyzésben írtam bővebben.

Közelednek a rosszfiúk (Bad Guys Close In) – 50–75%

A középpont után megfordul az irány. Hamis győzelem után minden lejt: a külső ellenfelek összezárnak, a csapat széthúz, a főhős pedig a saját hibáiba ütközik. Brody ezeket a hibákat belső rosszfiúknak nevezi: a félelem, a gőg vagy a bizalmatlanság sokszor nagyobb ellenség, mint a gonosz. Hamis vereség után fordítva: a hős összeszedi magát, és felfelé ível a történet.

Minden elveszett (All Is Lost) – 75%

A mélypont. Valami rettenetes történik, és jó, ha a főhős a saját hibájával idézi elő. Itt érződik a „halál szele” (whiff of death): meghal valaki, véget ér egy kapcsolat, összeomlik egy terv, vagy jelképesen meghal valami a főhős régi énjéből. Valaminek véget kell érnie, hogy valami új születhessen. A háromfelvonásos szerkezetben ez a minden elveszett pillanat.

A lélek sötét éjszakája (Dark Night of the Soul) – 75–80%

A főhős padlón van. Gyászol, feladná, visszahúzódik, néha szó szerint hazaköltözik a szüleihez. Ez a csendesebb szakasz arra való, hogy feldolgozza a veszteséget, és ráébredjen arra, amit a téma kimondásakor még nem értett. A legfontosabb felismerés gyakran a B-történet szereplőjétől jön.

Spoiler: Negyedik szárny – második felvonás
  • B-történet: Xaden. Mivel Tairn és Xaden sárkánya, Sgaeyl párt alkot, Violet és Xaden sorsa összefonódik, és az ellenségeskedésből lassan szerelem lesz. A barátság szálát Rhiannon viszi, Dain pedig az a barát, akiről kiderül, hogy nem az, akinek Violet hitte.
  • Szórakozás és játék: repülés Tairnnal, kiképzés, párharcok Xadennel, a sárkányokkal való kötés furcsaságai és a tiltott vonzalom: mindaz, amit a fülszöveg ígér.
  • Középpont: Violet és Xaden egy határvidéki előőrsre repül, ahol Violet nővére, Mira szolgál, és ott csattan el az első csókjuk, nagyjából a regény közepén. Klasszikus romantikus középpont és hamis győzelem: úgy tűnik, Violet a helyére került, Xaden azonban még sok mindent titkol.
  • Közelednek a rosszfiúk: Jack Barlowe a társaival az életére tör, a hadijátékokon pedig Violet villámot hív le, és megöli Jacket. Közben egyre erősebben érzi, hogy Xaden és a lázadók gyermekei titkolnak előle valamit.
  • Minden elveszett: csak a regény vége felé, 90% körül jön. Violet rájön, hogy Dain a tudta nélkül olvasott az emlékei között, és ezzel elárulta Xadent. Kiderül az is, hogy Xaden végig eltitkolta előle a háború igazi okát: a venin nevű sötét mágusok léteznek, és Navarra vezetői hazudnak róluk.
  • A lélek sötét éjszakája: ez a szakasz itt nagyon rövid. Violetnek gyorsan el kell döntenie, kiben bízik, ha a barátja elárulta, a szerelme hazudott neki, és a saját hazája is félrevezette.

Harmadik felvonás: az új ember

Az utolsó ötödben a főhős már tudja, mit kell tennie. Most kell bebizonyítania, hogy megtanulta a leckét.

Belépés a harmadik felvonásba (Break into Three) – 80%

Megvan a felismerés, és a főhős új tervvel áll elő. Gyakran itt fonódik össze a fő cselekmény és a B-történet: amit a hős a kapcsolataiból tanult, az adja a kulcsot a külső probléma megoldásához.

Finálé (Finale) – 80–99%

A főhős szembenéz a fő konfliktussal, és most már másképp cselekszik, mint az elején. Brody a fináléban öt lépést különít el, ezek hossza rugalmas, és nem mindegyikre van mindig szükség:

  • A csapat összegyűjtése: a hős összeszedi a társait és az eszközeit, és tervet készít.
  • A terv végrehajtása: eleinte minden a terv szerint halad.
  • Meglepetés a toronyban (High Tower Surprise): egy váratlan fordulat keresztülhúzza a tervet, és a hős majdnem elbukik.
  • Mélyre ásás (Dig Deep Down): a hős elveszíti a terve eszközeit, és csak önmagára, a megtanult leckére támaszkodhat.
  • Az új terv végrehajtása: a hős győz, vagy legalább céllal bukik el, és lezárul a jellemíve.

Fontos, hogy a megoldás ne a semmiből jöjjön. Amit a hős a végén használ, azt az olvasónak már korábban látnia kellett, különben égből pottyant segítségnek (deus ex machina) hat.

Záró kép (Final Image) – 99–100%

A nyitókép tükre: ugyanaz a helyzet, ugyanaz a hely vagy ugyanaz a mozdulat, csak most egy megváltozott főhőssel. Ha a nyitókép és a záró kép egymás mellé téve nem mutat különbséget, a főhős nem tett meg semmilyen utat.

Spoiler: Negyedik szárny – harmadik felvonás
  • Belépés a harmadik felvonásba: Violet úgy dönt, hogy Xaden és társai mellé áll, és velük együtt megvédi Resson városát a venin támadásától.
  • Finálé: a csatában Violet próbálkozásról próbálkozásra rájön, hogy a wyvernek elpusztulnak, ha megölik az őket teremtő venint. A halál szele itt, a fináléban éri el: meghal Liam, a barát, akit Xaden Violet védelmére rendelt, Violetet pedig mérgezett penge sebzi meg.
  • Záró kép: Violet Aretiában ébred, a lázadók városában, amelyről azt hitte, elpusztult, és kiderül, hogy a bátyja, Brennan életben van. A regény elején az anyja döntött helyette, a végén ő maga dönti el, kinek az oldalán áll.

A Negyedik szárny tehát nem követi pontosan Brody százalékait: a mélypont és a nagy fordulatok a végére sűrűsödnek, és a regény függővéggel zárul, hiszen egy sorozat első kötete. Mind a tizenöt ütem megvan benne, csak nem mindegyik ott, ahol a táblázat szerint lennie kellene.

Tíz történettípus: melyikbe tartozik a regényed?

Snyder szerint a történetek nem a megszokott műfajok (fantasy, krimi, romantikus) szerint hasonlítanak egymásra, hanem a mélyszerkezetük szerint. Tíz típust különített el, mindegyiket három alapelemmel. Ha tudod, melyikbe tartozik a regényed, megkeresheted a típus legjobb darabjait, és megnézheted, hogyan oldják meg ugyanazt a feladatot.

  • Szörny a házban (Monster in the House): szörny, zárt hely, bűn. Valaki elkövet valamit, ami szabadjára engedi a szörnyet, és nincs hová menekülni. Ilyen A cápa és A nyolcadik utas: a Halál.
  • Aranygyapjú (Golden Fleece): út, csapat, jutalom. A hősök elindulnak valamiért, de közben maga az út változtatja meg őket. Ilyenek a kalandos utazások és a rablásos filmek, például az Ocean’s Eleven – Tripla vagy semmi.
  • A palackból kiszabadult szellem (Out of the Bottle): kívánság, varázslat, tanulság. Varázslat vagy átok fordítja fel a hős életét, és csak akkor szabadul, ha tanul belőle. Ilyen az Idétlen időkig és a Hazudj, ha tudsz!
  • Egy ember bajban (Dude with a Problem): ártatlan hős, hirtelen esemény, élet és halál. Egy átlagember rendkívüli veszélybe kerül, mint John McClane a Drágán add az életed! című filmben.
  • Beavatás (Rites of Passage): életprobléma, rossz út, elfogadás. Felnőtté válás, gyász, válás, kapuzárási pánik: a hős egy ideig rossz megoldásokkal küzd, mielőtt elfogadja azt, amin nem változtathat.
  • Páros történet (Buddy Love): hiányos hős, társ, bonyodalom. Két ember, aki egymás nélkül nem teljes. Ide tartoznak a romantikus történetek és a barátságtörténetek is, például a Micsoda nő! vagy az Esőember.
  • Miért tette? (Whydunit): nyomozó, titok, sötét fordulat. Nem az a kérdés, ki tette, hanem hogy miért, és a válasz sötétebb, mint gondoltuk. Ilyen a Kínai negyed, de a Holtodiglan is.
  • A diadalmas bolond (Fool Triumphant): bolond, intézmény, átváltozás. Akit mindenki lebecsül, túljár a hatalmasok eszén, mint Forrest Gump.
  • Intézményben (Institutionalized): csoport, választás, áldozat. A hős egy közösség tagja, és döntenie kell, hogy beáll-e a sorba, vagy szembeszáll vele. Ilyen a Száll a kakukk fészkére és A keresztapa.
  • Szuperhős (Superhero): különleges képesség, ellenség, átok. Rendkívüli ember a hétköznapi világban, akit nem értenek meg. Ilyen a Gladiátor és az X-Men.

Egy regény több típus jegyeit is hordozhatja. A Negyedik szárny leginkább az Intézményben típusba illik, hiszen Violetnek a hadikollégium kegyetlen rendjével kell megküzdenie, de a ritka képessége és annak ára a Szuperhős típusra is emlékeztet.

Építésznek terv, kertésznek ellenőrzőlista

Ha építész típusú író vagy, a Save the Cat kész vázat ad. Érdemes a nagy ütemekkel kezdeni: a katalizátorral, a középponttal, a minden elveszett pillanattal és a fináléval. Jami Gold amerikai író és szerkesztő szerint ennek a négynek a sorrendje kötött, a többi ütem rugalmasabb. Ha ezek megvannak, a köztes ütemek szinte maguktól kirajzolódnak.

Ha kertész vagy, írd meg előbb az első változatot, és utána tedd mellé az ütemtervet. Így látod, hol lassul be a történet, hol hiányzik egy ütem, és hol érkezik túl korán vagy túl későn egy fordulat. Írás közben nem kell vele foglalkoznod; erről a regény írás közbeni javításáról szóló bejegyzésben írtam bővebben. Ha pedig a második felvonás közepén akadsz el, a feszültségkeltés technikái segítenek továbblépni.

Tényleg egyforma tőle minden film?

Peter Suderman filmkritikus 2013-ban a Slate-ben azt írta, hogy a hollywoodi kasszasikerek azért olyan egyformák, mert mind Snyder ütemtervét követik: szinte percre pontosan meg lehet jósolni, mikor jön a mélypont. Azóta is sokan mondják, hogy a Save the Cat sablonossá teszi a történeteket, és hogy nem minden jó történet illeszthető bele.

Jami Gold szerint az ütemterv nem oka a sablonosságnak. Az ütemeket nem Snyder találta ki, csak elnevezte őket: már az Iliászban is megtalálhatók. A történet attól lesz kiszámítható, ha minden ütemre a legkézenfekvőbb eseményt választod, vagy ha oldalszámra hajszolod a fordulatokat. Az ütemterv eszköz, nem szabály.

A Negyedik szárny jó példa erre: a mélypontja jóval később jön, mint Brody 75%-a, a sötét éjszaka szinte elmarad, és mégis milliók olvassák. Minden szerkezeti modellre igaz, hogy érdemes szamárvezetőnek használni, de nem szabad görcsösen ragaszkodni hozzá, ha azt látod, hogy a műved működik.

Gyakori hibák

  • A százalékok hajszolása. Ha a középpont nem pontosan az 50%-nál van, nem kell átírnod a regényt. Az számít, hogy megvan-e, és működik-e.
  • Túl hosszú felvezetés. Ha a katalizátor csak a regény negyedénél jön, az olvasó addig nem tudja, miről szól a történet. Ha hosszan kell bemutatnod a hős életét, abban is legyen feszültség.
  • Üres szórakozás és játék. Ha a második felvonás eleje nem azt adja, amit a fülszöveg ígér, az olvasó csalódik.
  • Regény B-történet nélkül. Ha csak a külső cselekmény halad, a főhős nem változik, és a téma sem jut el az olvasóhoz.
  • Véletlen balszerencse a mélyponton. A minden elveszett pillanat akkor fáj igazán, ha a hős a saját hibájával idézi elő.
  • A záró kép nem felel a nyitóképre. Ha a regény végén nem látszik, mennyit változott a hős, a története nem zárul le.

Próbáld ki a saját történeteden

  • Írd le egy-egy mondatban a regényed nyitóképét és záró képét. Látszik a kettő között a változás?
  • Mi a katalizátor, és a szöveg hány százalékánál következik be?
  • Ki a B-történet szereplője, és mit tanít a főhősnek?
  • Mi kerülne a fülszövegbe? Ez a szórakozás és játék szakasza. Elég hosszú, és beváltja az ígéretet?
  • Hamis győzelem vagy hamis vereség a középpontod?
  • Mit veszít el a főhős a mélyponton, és mennyiben tehet róla?
  • Melyik történettípusba tartozik a regényed, és melyik a kedvenc darabod ebből a típusból?

Források

A bejegyzésben szereplő ábrák AI segítségével készültek.